Sikertörténeteink
A Fauna Alapítvány támogatásával készült a kutya és az ember kapcsolatáról szóló „KUTYÁSFILM EGY CICÁHOZ” c. filmünk Csányi Vilmos és Popper Péter professzorok és más hírességek szereplésével - kikérhető a Nemzeti Audiovizuális Archivumból itt: https://nava.hu/id/69400/
Segítségünkkel jött létre az első magyar állatvédelmi könyv: Olty Márta: „Az állatok nyomorúsága” címmel.
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Olty_Marta_Az_allatok_nyomorusaga&type=20&id=131641
El Kazovszkij a Kutyás film egy cicához c. filmünkben, melyet a DunaTV már 2-szer levetített:
https://www.youtube.com/watch?v=W_3j99u8yBs&t=28s
Popper Péter és Csányi Vilmos a Kutyás film egy cicához c. filmünkben:
https://www.youtube.com/watch?v=VUXBjPao1q8&t=16s
https://zug.hu/allatbarat-allatvedelmi-posts/725/KUTYASFILM-egy-cicahoz
Fauna a Zuglói lapokban
2020. február | www.zuglo.hu | 30. évfolyam 2. szám | 24.oldal
A Fauna Alapítvány hetente helyez ki úgy nevezett madárgombócokat Zuglóban, legutóbb Alsórákoson. Már több száz darabot készítettek a zsiradékkal – sótlan hájjal vagy faggyúval – összekevert köles - ,illetve napraforgómagos gombócokból, amelyeket aztán gallyra tűznek vagy hálóba raknak. A szervezet egyébként iskoláknak is tart interaktív foglalkozásokat a nagyvárosi természetvédelemről.
Forrai-Kiss Krisztina
https://www.zuglo.hu/wp-content/uploads/2020/01/ZL_2020-FEBRU%C3%81R_webre.pdf
…………………………….
Állat- és természetvédelmi bejelentéseknél nyújtottunk segítséget. Több esetben kifizettük a rászoruló lakosok - főként - idősek társállatainak állatorvosi (oltás, gyógyítás, ivartalanítás) és állattartási (táp- és alom) költségeit.
Fiatal diplomás önkéntes szakértőnk – Málinger Judit - tavasztól őszig több alkalommal bp-i természetvédelmi ismeretterjesztő ökotúrákat vezetett. Természetvédelmi mérnökünk - Málinger Judit - önkéntesként bekapcsolódott egy fővárosi védettségre javasolt gazdagréti (XI.ker.) természetközeli terület biomonitoring kutatásába.
Judák Márta tagunk online öko-baba-mama előadásokat tartott.
Fejlesztési javaslatainkkal aktívan részvettünk a Főváros és a Zuglói Önkormányzat vízgazdálkodási, klíma és környezetvédelmi civilprogramjain. Ezek ismereteit népszerűsítettük a közösségi média-oldalakon.
A hazai környezetvédelmi szervezetek tanácsa (KT) 2016 óta delegálja a Fauna Alapítvány elnökét a VEKOP pályázatok kormányzati monitoring bizottságába. Ez a munka 2020-ban online folytatódott.
Zuglói székhelyünkön MADÁRBARÁT KERT létesítését tanítottuk az itt kialakított bioERDŐKERTÜNK-ben és a növényszaporulatból ingyenes növényadományokkal segítettük a zöldítési felhívásunkra jelentkező zuglói óvodák és lakosok zöldfal és más ültetési akcióit.
Egész évben aktuális természet- és környezetvédelmi ismeretterjesztést folytattunk a faunás, a zuglói és más közösségi (FC) portálokon.
…………………….
A Fővároshoz 2021. tavasszal benyújtott budapesti fejlesztési környezet- és közösségfejlesztési ötleteink:
1. ÖTLET: Budapest közterület-öntözése talaj- és összegyűjtött esővízzel
Bp. közterületi öntözése jelenleg ivóvízzel történik, pedig a város pesti oldala a Duna mellékágainak lecsapolt területén fekszik, ezért általában magas a talajvízszint manapság is. Ezt bizonyítja a régi bérházak vizesedése. Hosszú távon jóval olcsóbb lenne, ha parkjaink és a nyári közút portalanító öntözések is a város alatti, általában öntözésre alkalmas talajvízből, ill. összegyűjtött csapadékvízből valósulna meg.
A klíma felmelegedése, az ún. városi hőszigetek ellen, a hektikus csapadékeloszlás kiegyenlítésére a város közterületein csapadékvízgyűjtő tavakat, elöntéstűrő növényzetű, süllyesztett zöldterületeket kéne kialakítani és a város alatti öntözésre alkalmas bőséges talajvizet is fel kéne használni.
Külföldi példák vannak a száraz időben sportolásra (görgeszkázás stb.) alkalmas csapadékvíz gyűjtő kismedencékre. A talajvíz-kutakból történő közpark öntözésére pedig már van példa Angyalföldön.
Javaslatunk az ún. városi hőszigetek számának és a levegő portartalmának csökkenését, a városi mikroklíma és zöldterületek javulását és ezzel a lakosság jobb közérzetét és élővilágának megőrzését eredményezné.
Célközönségünk: a város lakossága és élővilága.
Külföldi jó példákat szép számmal találunk az alábbi tanulmányban is: http://terkoz.budapest.hu/wp-content/uploads/2018/07/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_20180531_ONLINE.pdf
...................................................................................................
2. ÖTLET: A budapesti fák „kiszabadítása” a betonból
A fák gyökere normál esetben kb. akkora kiterjedésű, mint a lombkorona. Ennek az alaptudásnak a hiányában a térhódító városi ember minimális szabad talajfelületre, ún. fatányér méretre kárhoztatja a fákat. Ennek nyomán a fa gyökere megfullad és idővel elszárad az egész fa. A sok vihar okozta fakidőlés a jelenlegi előnevelt, kis földlabdás fák nem kellő begyökeresedése is a nem kellő méretű talajhely és fatányér, valamint a közvezetékek fektetése, javítása alatti gyökérelvágások miatt történik.
Időszerű tehát a budapesti fák „kiszabadítása” a betonból! A fatényérok megnövelése – akár a fák közötti sáv burkolatának eltávolításával és szárazságtűrő, örökzöld aljnövényzettel (pl. Vinca minor) élhetőbbé tenné fáinkat és szebbé a környezetüket is.
Induljon hát a városi fák gyökereinek lélegzését segítő és ezzel élethosszukat növelő program Radó Dezső professzor halálának 20 éves évfordulójának emlékére, aki ezért a célért is küzdött!
http://heti-valasz.hu/itthon/egy-tanito-halalara-1663
http://vmek.oszk.hu/01200/01214/01214.pdf
…………………………………….
3. ÖTLET: „Kertváros a Belvárosért” város-zöldítő civilprogam
Mi, fővárosi kertvárosiak minden évben bővelkedünk túlszaporodó évelő növényekkel, melyek ritkításával növekszik az elszállítandó zöldhulladék mennyisége. Pedig ezek sokszor alkalmasak lennének kiültetésre a sűrűn beépített városrészek erkélyein, ablakjaiban, belső udvarain vagy a közutak fatövénél, az ún. fatányérok szépítésére. Az európai városokhoz képest a mi Budapestünk - szerintünk indokolatlanul - jóval szegényesebben zöld és virágos. A 2000-es évek elején A Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesülettel fővárosi pályázatot nyertünk bérházi belsőudvar zöldítésére. Ebben talajtani szakértővel (http://talajesviz.kertk.szie.hu/munkatarsaink/dr-biro-borbala) bizonyítottuk, hogy a feltört beton alatti levegőtlen, glejes talaj kertifölddel életre kelthető és beültethető.
Néhány éves ötletünk megvalósulását a szervezőerő gyengesége és forráshiány okozta, amit talán a támogató önkormányzatok meg tudnának oldani.
A szervezés ma már on-line is lehetséges, csak fel kéne karolnia a médiának kezdetben egy-egy kerületen belül.
Ettől a javasolt programtól a közösségi aktivitás, együttműködés erősödését is reméljük.
Célközönségünk: a kertvárosi és belvárosi civilek, társasházak, önkormányzatok, multik és helyi vállalkozók.
……………………………………………………………
2022-ben résztvettünk a zuglói helyi vállalkozók és civilek találkozóján és felajánlottuk együttműködő szolgáltatásainkat.